Betegség és sport

Napjainkban egyre több embert sújtanak a nagyrészt a helytelen életvitellel eredményeként kialakuló, úgynevezett civilizációs betegségek. A fizikailag inaktív életmód, a helytelen táplálkozás, rendszertelen életmód, munkarend, alvási szokások, a túlzott stressz, környezeti hatások, illetve káros szenvedélyek mind hozzájárulnak számos betegség, például a daganatos megbetegedések néhány fajtái, 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, magas-vérnyomás, ízületi bántalmak, csontritkulás, a mentális betegségek (pl.: depresszió) stb. kialakulásához.

A rendszeres fizikai aktivitás minden szervrendszerre hatással van, így számos betegség kialakulásának kockázatát képes csökkenteni. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfőbb szervrendszereket érintő elváltozásokat, amelyek javarészt a rendszeres mozgással megelőzhetők, ill. kezelhetők.

Pavlik G. (2009) – Élettan, sportélettan könyvének 28. oldalán található táblázata alapján

A mozgás és az idegrendszer kapcsolata

Rendszeres testmozgás a vegetatív idegrendszerre van a legnagyobb hatással. Segítségével a szervezet gazdaságosabban működik, így a vegetatív szabályozás zavarainak kialakulása csökken. Hozzájárul továbbá az alvászavarok és egyéb mentális problémák kivédéséhez.

A sport és a váz-izomrendszer kapcsolata

A fizikai aktivitás serkenti a csontfejlődést, ezáltal részt vesz a csontritkulás kialakulásának megelőzésében. Segíti az ízületek épségének fenntartását, a szövetek hajlékonyságát, így szerepet játszik a sérülések kivédésében, nem csupán a sportpályán, hanem a mindennapi életben is.

A jól karbantartott izmok segítik a munkavégző képességet, valamint csökkentik a tartáshibák és egyéb ortopéd elváltozások kialakulásának esélyét. Az aktív izomműködés kedvezően befolyásolja szervezeted energiaforgalmát és anyagcseréjét.

A mozgás és a keringési rendszer kapcsolata

A legnagyobb jelentőségű keringési betegség a magas-vérnyomás, amely a lakosság 20%-át érinti. Rendszeres sportolással segíthetünk a megelőzésében és kezelésében.

Fontos! A statikus terhelés, a préseléssel járó munka, a függeszkedés emeli a vérnyomást, így veszélyes lehet.

A mozgás és a légzőrendszer kapcsolata

A respiratorikus rendszer egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen a rendszeres aerob testmozgás, hiszen nő a vitálkapacitás, mélyül a légzés, erősödnek a be-, ill. kilégzésben szereplő izmok. A légző funkciók fejlesztésével kezelhetjük az asztmát. Megfigyelhető, hogy a rendszeres testmozgást végző asztmások gyógyszerigénye alacsonyabb a nem sportoló asztmásokéhoz képest. A légzési teljesítmény javulása kedvező hatást gyakorol az összes többi szerv működésére is.

A sport hatása a hormonrendszerre

A fizikai aktivitás hatására fokozódik a növekedési hormon termelődése. A munkavégzés során béta-endorfin szabadul fel, amelyek hatására javul a kedélyállapot, a közérzet.

A sport és az anyagcsere-betegségek

Az legsúlyosabb anyagcsere-probléma az elhízás, amely legtöbbször a túlzott energia bevitel következményeként alakul ki. Magától értetődik, hogy a megfelelő táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás is segíti az elhízás megelőzését. Fizikai aktivitás során megnövekedik az energiafelhasználás. Az elhízás megelőzésével sok egyéb betegség kialakulását is megelőzhetjük, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, koszorúér betegségek, ízületi panaszok, magasvérnyomás-betegség, agyi keringési zavarok, bizonyos daganatok stb.

Irodalom:

Pavlik Gábor – Élettan, Sportélettan, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2011

http://biosziget.hu/magazin/civilizacios-betegsegek/