Koordinációs képességek rendszere

Mit nevezünk koordinációs képességeknek?

Szervezeted érzékelő, ellenőrző és mozgásszabályozó rendszerének mozgásos cselekvés alatt összehangolt működését nevezzük koordinációs képességeknek.

Mi a koordinációs egységek feladata?

Az egyes koordinációs egységek működési feladata a hatékony mozgássor vezérlésének és célszerű szabályozásának előkészítése.

Az egyes koordinációs képességekben feltárulkozik a különböző szervek, szervrendszerek célirányosan összerendeződött működése, amelyek minőségi változása meghatározza a különböző mozgásos cselekvések, készségek kialakulásának, kialakíthatóságának feltételeit – a tanulás minőségét.

Hogyan fejleszthetők koordinációs képességeid?

Csak meghatározott módon és formában lehet fejleszteni a koordinációs képességeket. Lássuk a receptet:

1. Végy egy meghatározott mozgássort, pl. labda elkapás és gyors visszadobás.
2. Ismételd a mozgássort ugyanolyan feltételek mellett.

Az ismétlések hatására az izmok, csontok, ízületek, idegrendszer összehangolt működése rögzül. A cselekvés akkor lesz sikeres, ha a jó koordinációs képességek megfelelő fizikai kondícióval párosulnak. Például ha állóképességed nem kellően edzett, akkor hiába vagy nagyon ügyes a labda elkapásban és gyors visszadobásban, egy idő után mozgásod pontatlanná válik a fáradtság jelentkezése miatt. Akkor tudod koordinációs képességeid tökélyre fejleszteni, ha motoros ügyességed (labdajátékoknál „gömbérzék”) mellett megfelelő fizikai kondícióval is rendelkezel.

Fontos az életkor!

 A koordinációs képességek intenzív fejlődése 12-13 éves korig tart, utána már kialakultnak tekinthető a működési színvonaluk. Ettől az életkortól, egy szisztematikusan felépített edzésfolyamat hiányában a jellegzetes koordinációs jegyek minősége úgy tűnik, tovább spontán módon már nem fejlődik csak kisebb mértékű javulás várható. Igaznak tűnik a mondás, hogy „amit Jancsi nem tanult meg, azt János már nem fogja”. Természetesen a pubertáskor után, a testarányok kialakulásával is van képességeket fejlesztő lehetősége az edzőnek, de az addig kialakult, felhalmozott hiányokat csak igen sok munkával tudja pótolni.

Gyorsasági koordináció

Elkapod a labdát és a lehető leggyorsabban visszadobod: kérdés, hogy mekkora maximális sebesség mellett tudod mindezt hiba nélkül kivitelezni. A gyorsasági koordináció fejlesztése tehát a sebesség fokozását és a mozgássor hiba nélküli rögzítését célozza. Lényeg: pontosan cselekedj időkényszer alatt.

Mozgásérzékelés képessége (kinesztézis)

A kinesztézis lehetővé teszi, hogy egy mozgássor alatt létrejött izomfeszülés, elernyedés, ízületi helyzetváltoztatás belső képként jelenjen meg és ezen kép alapján történjen a mozgás szabályozása. A jó kinesztézis alapú mozgáskoordináció képes automatikussá válni, ún. dinamikus sztereotípek alakulnak ki.

Egyensúlyozás képessége

Sport szempontjából az egyensúlyozás, mint koordinációs képesség három elkülöníthető formában jelenik meg.

1. Statikus egyensúlyozás képessége

Statikus egyensúlyozási helyzetnek tekinthető, amikor valamilyen testrész, vagy testhelyzet stabil rögzítése, megtartása a cél, miközben az egyensúlyvesztés lehetősége folyamatosan jelen van. Például terpeszben állsz, törzsed egyenes, mindkét karod vízszintesen kinyújtod. Törzsed jobbra hajlítod, jobb kezeddel megfogod a jobb bokád, bal karod függőleges, tenyered előre néz, fejed bal tenyered felé fordítod….és a mozdulatot kitartod.

2. Dinamikus egyensúlyozás képessége

A dinamikus egyensúlyozás jellemzője a különböző irányú és sebességű mozdulatok, mozgások testi egyensúlyi helyzetet megbontó hatásának korrigálása, az új egyensúlyi helyzet kialakítása, uralása. Például talajtorna gyakorlat alatti sorozat szaltózás szabályos kivitelezése.

3. Vegyes egyensúlyi helyzet

Vegyes egyensúlyi helyzetekről beszélünk akkor, amikor a statikus és dinamikus egyensúlyozás szabályozásának szüksége együttes formában jelenik. Például balett mozgássor alatt a zene ritmusát követő lassú és gyors mozdulatok kivitelezése megfelelő testtartás mellett.

Ritmus képessége

A ritmus képességét négy szinten határozzuk meg: ritmusérzékelés, ritmus visszaadás, ritmustartás és ritmusalkotási képesség szintjén.

1. Ritmusérzékelés képessége

Minél több ritmikai inger éri a gyereket ének-zene, illetve mozgásos játékok kapcsán, annál hamarabb fog különbséget tenni a mozgások tempója, üteme, ritmikai megjelenése között.

2. Ritmus visszaadás képessége

A mozgáskoordináció tanulása során soha nem az egyszerű, ritmikailag szegény, tempójukban, ütemszámukban monoton mozgásformák megtanulása, hanem a váltakozó ritmus és komplex mozgássor összehangolása nehéz.

3. Ritmustartás képessége

Képes vagy a mozgássort sokáig tökéletesen, zenei ritmusra kivitelezni.

4. Ritmusalkotási képesség

A sport és a tánc területén az érdekességet, a váratlanságot, a művészi hatást a ritmusváltoztatás képessége okozza. Az egyéni – mások számára váratlan – ritmusképletek kialakításának képességét nevezzük ritmusalkotási képességnek.

Reakció, reagálási képesség

Külső ingerforrásra, jelre adott reakció mozgássor formájában. Két szinten értelmezhető:

1. Adott jelre történő reagálás képessége
2. Szituációban történő reagálás képessége

Téri tájékozódási képesség

Saját tested, testrészeid mozgásának szabályozása, valamint a saját tested, testrészeid és egy másik test mozgásának összehangolása.

Összekapcsolási – átállási képesség

Az a képesség, amikor kettő, vagy több technikai elem harmonikusan kapcsolódik egymáshoz.

Forrás:

Dubecz, J. (2009): Általános edzéselmélet és módszertan, Budapest.