Sokan sokféleképpen vezetjük le a stresszt, biztosan neked is vannak bevált módszereid. Van, aki ha úgy érzi, nem tud úrrá lenni a feszültségeken, rögtön mások társaságát keresi, vagy egy fél órát intenzíven sportol és máris jobban érzi magát. Ide tartozhatnak a káros megküzdési módok is, amelyek rövid távon ugyan csökkenthetik a feszültséget, a rossz érzéseket, de hosszú távon súlyosan károsítják a testi és a lelki egészséged is. Ilyenek például a dohányzás, az alkohol és a különböző drogok használata. Érdemes összeírnod, Te hogyan csökkented a stresszt, a feszültségeket az életedben, és ezeket csoportosíthatod aszerint, hogy hosszú távon károsnak, vagy hasznosnak bizonyulnak számodra. Ezt a listát folyamatosan bővítheted, módosíthatod. Ehhez kapsz néhány ötletet ebben a cikkben.
Fotó: shutterstock.com
Alapvetően két megközelítése van a stresszel való megküzdési módoknak. Az egyiket akkor használjuk, amikor tudunk a helyzeten változtatni, ez a problémaközpontú megküzdés. Ha nem tudunk változtatni a helyzeten és a stressz testi tünetei miatt úgy érezzük, képtelenek vagyunk bármit is tenni, ilyenkor az érzelemközpontú megküzdési módokat alkalmazzuk.
Ha úgy érzed, nagyon feszült vagy egy helyzet miatt, de tudnál ezen változtatni, csak bizonytalan vagy abban, ezt hogyan tedd, kövesd ezt az öt lépést:
Mi tehetsz akkor, ha a helyzet vagy esemény kezelhetetlennek tűnik, elborítanak a negatív érzelmek, gondolatok? Itt két lehetséges irányát mutatjuk be a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb érzelmi állapot elérésének:
Magunknak is tudunk stressz okozni, mégpedig saját gondolatainkkal. A múlton való rágódás („Miért is nem tanultam többet, akkor nem buktam volna meg.”), vagy a jövőn való aggodalmaskodás („A holnapi vizsgán biztosan olyat kérdez a tanár, amire nem tudok válaszolni.”) tipikus esete, amikor a saját gondolataink okoznak nekünk rossz érzéseket. Ritkán igaz, ha egy nehézségen sokat rágódsz, ezáltal jobban megérted a problémát. Gyakran csak a pesszimista gondolatokat erősíted meg. Az aggodalmaskodás, a kényszeres negatív gondolatok fenntartják a szomorúságot és csökkentik a problémamegoldó képességet.
Ezekről a negatív gondolatokról jó, ha el tudod terelni a figyelmedet. Ez lehet egy jó barát társasága, egy jó film, intenzív sport vagy a kedvenc hobbidnak való hódolás, a lényeg, hogy feledkezz bele a tevékenységbe.
STOP! Ha már a figyelemelterelő tevékenység közben is visszacsúszol az agyalásba, képzelj el egy nagy piros STOP táblát és mondd magadnak: ÁLLJ (ezt akár kiálthatod is)!
Szánj a napból egy fél órát a rágódásra (mindig ugyanabban az időpontban) és csak ekkor foglalkozz az adott problémával. Ha a nap folyamán máskor is előfordulnak a negatív gondolatok, akkor már mondhatod: „Ezzel majd akkor foglalkozom, ha itt az ideje!”.
Sokszor elég egy együttérző emberrel beszélgetni a gondjainkról, bajainkról, már ennyi felszabadító hatással bírhat. Arra azért vigyázz, ha végeláthatatlanul a negatív gondolatokat sorolod, ez a többieket megterhelheti és a végén még kerülni fogják a társaságod.
Le is írhatod negatív gondolataidat, ez segíthet rendszerezni, megtalálni benne azt a mintázatot, amiket korábban nem vettél észre. (Például a Gondolatnapló is támogat ebben.) Ezen a linken megismerhetsz olyan technikákat, amik abban segítenek, hogyan tudod olyan gondolatokká átalakítani ezeket, amik már nem nyomasztanak.
Az ellazult, nyugalmi állapotot sokféleképpen elérhetjük: relaxációs módszerekkel, masszázzsal, imával, különböző légzéstechnikákkal, meditációval, vagy akár jóga gyakorlásával. Ha megtanulunk egy ilyen módszert, amivel elérhetjük a belső békénket, nyugodttá tudunk válni, bármilyen viharosak is a külső körülmények, nagyon sokat tettünk a testi és a lelki egészségünkért is.
Minden relaxációs (szó szerint: ellazító) módszer célja a felesleges feszültségi állapot megszüntetése (egy picire azért szükségünk van), az izmok tervszerű sorrendben történő ellazításán keresztül. Lényege, hogy gyakorlás útján megtanulunk előidézni egy nyugalmi állapotot, amely a stressz testi tüneteivel ellentétes (ellazult izomzat, kiegyensúlyozott légzés, nyugodt szívritmus). A két legismertebb relaxációs módszer a progresszív relaxáció és az autogén tréning.
A progresszív relaxáció során a szervezet összes izmát meghatározott sorrendben lazítjuk el, eleinte feszítéseket is alkalmazva, mivel a tapasztalatok szerint a feszítések után nagyobb fokú ellazulás érhető el.
Az autogén tréning tanulása során a különböző testérzetek kiváltásával (pl. nehézségérzés, melegségérzés) érhető el az izmok ellazulása.
Ha naponta egyszer-kétszer 10 vagy akár 20 percet tudod a relaxációt gyakorolni a káros stresszválaszokat elkerülheted és nyugodtabbak lesznek a napjaid. Néhány hetes (4-12 hét) gyakorlás után jelentős módon csökkenthető a mindennapi stressz-szint. Ehhez felhasználhatod ezt a relaxációs hanganyagot is (Feltöltés alatt).
Azoknak, akik rendszeresen meditálnak, alacsonyabb a stressz-szintjük és jobban érzik magukat a bőrükben. Egyes meditációs módszerek gyakorlása a teljesítmény növelése mellett a pozitív érzelmek átélését is segíthetik. Ezen a linken találsz egy meditációs hanganyagot, amit felhasználhatsz a napi gyakorláshoz (Feltöltés alatt).
Érdemes a boldogságfokozásáról szóló cikkünkben is a javasolt technikákat kipróbálnod, hiszen ha boldogabb vagy, több a pozitív érzelmed és a stressz-szinted is csökkenni fog. Ha rohanás az életed, de azért egy percet még ki tudsz szakítani a napból, akkor is érdemes néhány lazító gyakorlatot végezni.
Selye János: Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok? Ursus Libris Kiadó, 2008.
Bagdy Emőke, Koronkai Bertalan: Relaxációs módszerek. Medicina, Budapest, 1988.
Fotó: shutterstock.com