Szerfogyasztás – miért kockáztatsz?
A szervezeted hamar hozzászokik a káros anyagokhoz, sóvárgásra késztet, csapdába ejt és folyamatosan stresszt generál. A szerkipróbálás mögött nem a káros anyagra való vágy késztet, hanem egészen más húzódhat meg a háttérben.
Az első találkozás
A fiatalkor az első olyan időszak, amikor közelről találkozol a különböző egészségkárosító szerekkel, káros szenvedélyekkel. Ebben az időszakban, amikor önmagadat keresed, nagyon fontos, hogy tisztában légy azzal, hogy minden szernek hosszú távú hatási vannak az egészségedre, fittségedre.
Előfordulhat, hogy a szüleid vagy rokonaid használtak valamilyen egészségkárosító szert. A szülői minta nagyon fontos. Ahogyan hozzáállsz bizonyos kérdésekhez, az szintén a számodra fontos emberektől származó mintákból fakad. Így az, hogy mit látsz otthon, meghatározó. A barátok szintén kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek a minták tehát fontosak lehetnek, és befolyásolhatnak – azonban eldöntheted, hogy az egészséged érdekében követed-e őket vagy sem. Valószínű, hogy a szüleid és barátaid is jobban örülnek annak, ha nem követsz olyan mintákat, amiktől ők is szívesen szabadulnának, csak nem tudnak – esetleg pont te lehetsz segítségükre abban, hogy lépéseket tegyenek a leszokás irányába.
Miért ne?
Amikor először kínál meg valaki cigarettával, vagy alkohollal, mindig jusson eszedbe: mit kockáztatsz – néha kevesebbet, máskor jóval többet. A fiatalok sokféle okból kezdhetnek használni egészségkárósító szereket. Ez lehet ez élmények keresése, unaloműzés, vagy egyszerűen egy társas együttlét része. Mindig akad valaki a társaságban, aki „menő” és cigizik, sőt berúgva is volt már.
Ez első hallásra nagyon vonzó, különleges élmény lehet, hiszen újdonságnak számít. Mostanság amúgy is mindenre kíváncsi vagy és mindent ki szeretnél próbálni. A fiatal korosztály hajlamos az ingerek, élmények keresésére, mivel a mindennapokban rengeteg hatás ér bennünket. Ezért egy idő után igény is mutatkozik arra, hogy folyamatos mozgás, zizegés legyen körülöttünk.
Az szintén előfordul, hogy az unaloműzésre a szerfogyasztás adhat választ, mert programot biztosít. Ne feledd, hogy a szerfogyasztás ebben az életkorban csoportos tevékenység, a társaid hatására, sokszor nyomására kezdesz neki a szerfogyasztásnak. A felnőtteket sok fiatal igyekszik utánozni. Olyan felnőttesnek tűnik, ha cigarettázunk vagy szeszesitalt fogyasztunk. Nem akarunk tovább gyerekek maradni, így foggal-körömmel ragaszkodunk ahhoz, hogy környezetünk felnőttként tekintsen ránk. Ezt azonban mással is kivívhatod, olyannal, amivel nem károsítod a saját egészséged. Például, ha határozottan nemet mondasz, akkor olyan határozott embernek látszol, aki a saját maga ura, és nem hagy beleszólni a dolgaiba. Amikor később nehezen lélegzel, semmihez nincs energiád, tönkremegy a bőröd, akkor késő hibáztatnod majd magad, mert egy rossz szokás rabja lettél.
Az egészségkárosító magatartás általában nagymértékű függőséggel is együtt jár, mivel a szervezetednek igénye lesz a káros szerekre, amit sóvárgással jelez. Ha a fogyasztás mértéke kiugróvá válik, már sokkal nehezebben lehet leszokni ezekről, mintha ki sem próbálod.
De van más lehetőség?
Igen! Számos olyan tevékenység van, amit csapatban a barátaiddal végezhetsz, és mindeközben nem károsítod sem a saját, sem a társaid egészségét. Nagyon jó példa erre a sport. A testmozgás és sporttevékenységek közösségi élményt adnak, jótékony fizikai hatásúak ezen kívül pedig az adott csoporthoz tartozás érzését adja. A testmozgás emellett erősíti a fizikai állapotodat és mentálisan is kiegyensúlyozottá tesz.
Megoldás
Mondj nemet, ha valaki cigarettával, alkohollal vagy drogokkal kínál. Nem muszáj engedni a nyomásnak, attól csak több leszel, ha az egészséget választod. Ha mégis kipróbálnád ezeket a káros szereket, figyelj oda magadra, a tested jelzéseire és a szervezeted válaszreakcióira. Próbáld meg megbecsülni, hogy mit ad neked a szerfogyasztás; a valós tapasztalatra, élményre vonatkoztatva gondold át, hogy milyen hosszú távú egészségkárosítást kezdtél el, mennyivel csökkented, rontod az egészséges élet esélyeit.
Fotó: diyhealth.com
Amennyiben túlságosan sokat cigarettázol, iszol vagy drogozol, azt javasoljuk, hogy gondold át a rövid és hosszú távú következményeket is és kérj segítséget! Gondold át, hogy miért van erre szükséged, mit pótolsz ezzel a cselekvéssel és találj magadnak alternatívát az érdeklődési köröd alapján! Beszélgess a barátaiddal és a családoddal erről a témáról - például, hogy miért cigizel/iszol/drogozol, milyen hézagot pótolsz ezzel, ki vagy mi miatt csinálod - és ne félj segítséget kérni szakemberektől, pl. iskolapszichológustól, ifjúságvédelmi felelőstől, vagy tanáraidtól, iskolaorvostól. Számos olyan személy van körülötted, akik sokat tudnak az egészséges életmódról és az egészség megőrzésről, egészségvédelemről.
Amennyiben úgy érzed, hogy más jellegű segítségre vársz, több információra van szükséged, látogasd meg az alábbi weboldalakat:
Hasznos könyvek:
Pikó B. (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2010.
Németh Á., Költő A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. 2010., Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2011.
Irodalom:
Botvin, G. J., Griffin, K. W.: School-based programmes to prevent alcohol, tobacco and other drug use. International Review of Psychiatry 19(6): 607-615, 2007.
Griffin, K. W., Scheier, L. M., Botvin, G. J., Diaz, T.: Protective role of personal competence skills in adolescent substance use: Psychological well-being as a mediating factor. Psychology of Addictive Behaviors, 153, 194-203, 2001.
Kann, L.: The Youth Risk Behavior Surveillance System: Measuring health-risk behaviors. American Journal of Health Behavior 25: 272-277, 2001.
Pikó B.: Egészségszociológia. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002.
Pikó, B., Piczil, M.: Focusing on youth’s substance use and psychosocial well-being in Hungary’s post-socialist transition. Administration and Policy in Mental Health, 32, 63-71, 2004.
Pikó B., Fitzpatrick, K. M.: Substance use, religiosity and other protective factors among Hungarian adolescents. Addictive Behaviors, 29, 1095-1107, 2004.
Simons-Morton, B.: Social influences on adolescent substance use. American Journal of Health Behavior 31(6): 672-684, 2007.
Sussman, S., Skara, S., Ames, S. L.: Substance use among adolescents. Substance Use&Misuse, 43: 1802-1828, 2008.
Fotó: shutterstock.com