Kiút az evészavarból

Jóval könnyebb lehet környezetünkben felismerni az evészavart, mintha esetleg magunk küzdünk vele. Ha felismertük, már óriási lépést tettünk, ugyanakkor számos kérdés, nehézség övezi az evészavarból kivezető utat.
Szerző: Szalai Tamás| Lektor: Dr. Túry Ferenc, Dr. Pilling János|2014-07-01
Oszd meg ismerősöddel ha tetszett!

Miért nehéz elkezdeni, ha a leküzdése átalakítja az életünket? Milyenek a gyógyulás esélyei általában? Milyen segítséget kérhetünk, és hogyan segíthetünk mi magunk?

 

Miért nehéz elkezdeni?

Azt gondolhatnánk, hogy ha valaki az egészségét, kedvét súlyosan romboló betegségtől szenved, azonnal segítségért rohan. Valójában ehhez sokaknak komoly belső harcot kell megvívniuk - így vannak ezzel az evészavarosok is. Életük is veszélyben lehet, a magány, szorongás, szomorúság, szégyen, családi konfliktusok nyomaszthatják őket. Napjaik kalóriaszámolgatásra, evés körüli gondolatokra szűkülhetnek. A legtöbbször mégsem látják: a tünetek ördögi kört képezve megbénítják őket. Ezért sokan egyáltalán nem, vagy csak 5-10 év után keresnek segítséget pedig ezek súlyos, szakembert igénylő betegségek. Különösen igaz ez az anorexiára, ahol gyakran teljesen hiányzik a betegség belátása. A bulimiások a túlevés és hánytatás okozta szégyen miatt titkolóznak, de általában tudják, valamint nincs rendben, ezért valamivel gyakrabban kérnek segítséget. Hiába győzködik vagy küldik szakemberhez az evészavarost, amíg ő nem szeretne változást, addig alig lehet érte tenni.

 

Hogyan álljunk hozzá?

Kényes kérdés, hogy ha valaki felfedezi családtagjánál az evészavart, hogyan kezdeményezzen erről beszélgetést? A legnagyobb jóindulat mellett is sok problémát okoz, amikor a nem evést, soványságot „támadják”. Senkit sem szabad sarokba szorítani. A tünet mindig véd valamit - még ha károsan is. Több más dolog lehet viszont egy evészavaros életében, amit jó eséllyel ő is meg szeretne változtatni: önértékelését, aggodalmait, családi viszonyait, párkapcsolatát, a tökéletességre törekvéséből fakadó kudarcokat. Kulcsfontosságú lehet az ő élményei, véleménye felé nyitni – valóban megérteni őt. Felé, és nem csak betegsége felé fordulva lehet segíteni őt.

 

Milyen külső segítségért fordulhatunk?

A hatékony segítségnyújtásban pszichiáter és pszichológus éppúgy részt vehet, mint az evészavaros családja, vagy saját maga. Mivel összetett betegségekről van szó, a különböző ellátási formák kiegészíthetik egymást a személyes állapot és az igények függvényében. A legelső lépés mindig az életveszélyes testi állapot megszüntetése - ez súlyos anorexiánál akár kórházi ellátást is igényelhet. Olykor szükséges a gyógyszeres támogatás (például depresszió elleni gyógyszerekkel). A testi jóllét újraépítése mellett azonban alapvető az evészavart kialakító vagy fenntartó lelki nehézségek rendezése. Ebben jelentenek óriási segítséget a pszichoterápia különböző formái, így az egyéni pszichoterápia (beszélgetések egy pszichológussal vagy pszichiáterrel). Rengeteget tanulhatnak egymás sorsából, dilemmáiból, felismeréseiből azok az evészavarosok, akik csoportterápiába kezdenek. Enyhébb evészavarnál, vagy szakemberi segítség után jót tehetnek az önsegítő csoportok is. Hasznosak lehetnek – akár a terápia kiegészítéseként is – az egyéni önsegítő könyvek (ilyenek már magyar nyelven is elérhetőek, adataik az ajánlott irodalom listájában találhatók).

 

Miért hatékony a családterápia?

Mivel az evészavarok erősen beágyazódnak egy – általában elhallgatott konfliktusoktól feszített - családi rendszerbe, ezért 18 éves kor alatt (és gyakran fiatal felnőtteknél is) az elsődleges segítség a családterápia. Minden családban nagy kihívást jelent az elutasítás, dac az önvádlás megfelelő kezelése, a helyes közelítés megtalálása. Elengedhetetlen a részvállalás a felelősségben és változásban, éppúgy, mint a támogató és egyértelmű kommunikáció. Ezeket mind hatékonyan fejleszti a családterápia, ráadásul ott nem az evészavaros az egyetlen kliens, hanem ő is csak egyike azoknak, akik tehetnek a közös változásért. Ezért a család közös erőfeszítése komoly erőforrás, egyben a változás alapja lehet.

 

Biztosan meggyógyulok?

Az evészavarosok bő egyharmada teljesen meggyógyul, melyben nagy szerepe van a korai felismerésnek, a saját gyógyulási szándéknak, a családi és baráti segítségnek, a közös felelősségvállalásnak és kitartásnak. Sajnos, az evészavarral küzdők szűk egyharmadánál minden segítség mellett sem lehet jobbulást elérni. A kezelt anorexiások egyharmadánál, és a bulimiások kétharmadánál viszont enyhülnek a tünetek: ők jobban lesznek, bár a betegség nem múlik el teljesen. A részleges gyógyulás is hatalmas javulást jelent azonban a hangulatban, az egészségi állapotban! Ha már elindult a gyógyulási folyamat, sokaknál kisebb-nagyobb visszaesések alakulhatnak ki, ami csalódást jelenthet. Fontos tudni, hogy a visszaesés természetes jelenség, ez a gyógyulási folyamatnak gyakran a része (vagyis nem annak a kudarcát jelzi). Ahogyan az evészavar évek alatt alakul ki, úgy a kijutás is hosszabb folyamat lehet. Az intenzív szakemberi segítség lezárulása után a belső és családi átalakulás még jó ideig tarthat. Ilyenkor hasznosak lehetnek az önsegítő csoportok, és szükség esetén természetesen ismét lehet kérni szakember segítségét.

 

Ha úgy érzed, a téma érint, érdemes kitöltened következő kérdőívünket:

RÖVID EVÉSZAVAR KÉRDŐÍV

 

Ha érdekesnek találtad, elolvashatod kapcsolódó cikkünket is:

10 dolog, amit tudnod érdemes az evészavarokról

 

Ajánlott olvasmányok

Cooper, P. J.: Farkaséhség. Springer Verlag, Budapest, 1994.

Minuchin, S.,  Rosman, B., Baker, L.: Pszichoszomatikus családok. Animula Kiadó, Budapest, 1995.

Túry Ferenc. (2005). Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz. Print-X-Budavár Kiadó, Budapest, 2005.

Túry Ferenc, Babusa Bernadett, Dukay-Szabó Szilvia, Varga Márta: Az evés- és testképzavarok újabb típusai a modern civilizációs ártalmak között. Magyar Tudomány, 171. évf, 2010/11 szám, 1306-1315.

Túry Ferenc, Pászthy Bea (szerk.): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die Kiadó, Budapest, 2008.

Túry Ferenc, Szabó Pál: A táplálkozási magatartás zavarai: Az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000.

 

Kezelési lehetőségek:

  1. Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet – Evészavar részleg

1135 Budapest, Lehel utca 59., Tel.: (+36-1) 451-26-00

  1. Semmelweis Egyetem Pszichoszomatikus Szakrendelő

1083 Budapest, VIII. Tömő u. 25-29. III. emelet, Tel: (+361) 459-1493

(A bejelentkezés kizárólag telefonos egyeztetéssel és orvosi beutalóval lehetséges.)

  1. Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia

1021 Budapest, Lipótmezei út 1-5. Tel.: (+361) 392-1400

  1. Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály. 1083 Budapest, Bókay János utca 53-54. Tel: (+361) 3343-186/52785 mellék
  2. Segítséget nyújthatnak továbbá a területileg illetékes pszichiátriai gondozók vagy pszichiátriai osztályok, valamint magánrendelések pszichiáter szakorvosai vagy klinikai szakpszichológusai.

 

Fotó: shutterstock.com